MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY
10. osztály
A tételek kidolgozására szánt idő: 3 óra
I. 45 pont
Az alábbi idézetekből kiindulva írj értekezést a történelem megjelenítésének módjairól az általad olvasott történelmi regényekben!
„A múlt különös dolog. Középen fekszik a valóság és álom között, valóság volta konkrétan belenyúlik a mi korunkba, emlékekben, tárgyakban, épületekben, feljegyzésekben, történelmi családok nevében és hagyományaiban, belenyúlik a tájba, amelyen járunk, és amelyen valamikor különös seregek robogtak át. Ugyanakkor álom, amely jóságosan simul a fantáziámhoz, felveheti minden vágyam ruháját, nincsen olyan történelmi tény, amit nem lehetne minden irányban átstilizálni. A történelem az igaz hazugság birodalma.”
(Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
„Későbbi munkáimban aztán egészen a fantázia vállalta magára a megköltést, s mikor a magyar történelmi regények terére átbarangoltam, ott meg éppen minden alkotás a képzeletre volt bízva. Az Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Kétszarvú ember megírásánál egyedüli kútforrásom volt Cserei Mihály naplója. Egy vonás, egy esemény, abból kellett megteremteni az egész történetet, nagy és apró alakjaival együtt; olyan volt az, mint mikor az ember álmában egy akkordot meghall, s fölébredtében az egész szimfóniát kifundálja belőle. Szabadon alkothattam képzeletből kétszáz év előtti Magyarországot, erdélyi fejedelmi udvart, török basákat, magyar dinasztákat; senki sem cáfolhatott meg, hogy nem olyan volt mindaz.”
(Jókai Mór: A „Magyar nábob” megköltése)
„(…) a história nem arra való, hogy az ember csak éppen megismerje, mi volt s hogyan, hanem arra való, hogy ami már egyszer megtörtént, tanúságul legyen a későbbi időkben”
(Móricz Zsigmond: Erdély III)
II. 45 pont
Írd meg egy általad szerkesztett, a klasszicista költészet alkotásaiból összeállított antológia másfél-két oldalas bevezető szövegét! A bevezető mottója az alábbi idézet legyen! Adj címet az antológiának!
A költőnek úgy szabadság a vers, mint a szenvedélyes sakkozónak a sakk: a zárt formakészlet, ami végtelen számú játszmát biztosít. A költészeti formákat kitölteni, betölteni mindig másképpen: ez a költő szabadsága. (Balla Zsófia)
MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY
9. osztály
A tételek kidolgozására szánt idő: 3 óra
I. 45 pont
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
„Ez az én szerelmetes fiam, akiben gyönyörködöm, milyen remek, jólsikerült gyerek ez, milyen fess, milyen szellemes, hallottátok, mit mondott tegnap? ennyi aranyköpés naponta, hihetetlen! ha kéri, csak adjátok oda neki, ha mondja, csináljátok meg neki, nem is tudom, hogyan lehet valaki ennyire tökéletes, fejben számol és győz minden tornaversenyen, nézzétek ezt a kisportolt alakot, nem csoda, hogy a lányok egytől egyig, kár, hogy ezen a vidéken nincs tél és nem műkorcsolyázhat, világbajnok lehetne, mondhatom, anyukám, remekbeszabtuk ezt a gyereket” –
A csömör egyik megszentelt pillanatában elszökött a szülői házból, tetvekkel hált, árokban aludt, meghempergett a lelki sárban, koldult vagy lopott, ahogy kedve szottyant, ha nagyon megéhezett gyorsan megölt egy gazdag öregasszonyt, de amikor egyszer félig agyonverték egy csehóban, elhatározta, titokban visszatér a szülői házba, felvételét kéri a szolgák közé, hogy ismeretlenül, de tisztességben élhessen otthon, úgy elváltozott, hogy senki sem tudja majd, ki ő, az lesz csak a boldogság, dolgozni otthon, levesbe kenyeret mártogatni, este fáradtan aludni térni az alagsorban –
Hazatért, felvették lóvakarónak. Egy napon az apja, szerető apja szeme megakadt a csontsovány lóvakarón, addig nézte áthatóan, míg előtte állt az ő fia, zokogva ölelte át a roncsot, behurcolta a házba, megfürdette, felöltöztette, és nyomban koktélpartit rendezett, bemutatta a megtért fiút, aki remekül kiállta a próbát, aki a sárban és nyomorban is remek volt, aki egyáltalán és mindenestül velejéig remek –
s a vendégek csobogó tapsa közben a remek fiú motyog magában „Látod, te marha, kezdődik minden elölről” –
(Görgey Gábor: A tékozló fiú novellája)
Alakítsd ki saját olvasatodat a szövegről! Írásodban fejtsd ki, hogyan értelmezi át a vers a bibliai példázatot!
II. 45 pont
Írj novellaszerű történetet, melybe beépíted az alábbi részletet (terjedelem: 1,5–2 oldal)! Írásodnak adj címet!
Láttátok-e már az Ölelőembert akcióban? Amúgy nincs nehéz dolga, mert egyáltalán nem feltűnő jelenség. Messziről eldönthetetlen, hogy cingár, alacsony férfi, vagy karcsú, magas nő. Lassan odalopózik valaki mögé, vagy éppenséggel villámsebesen utánairamodik, beáll elé, és hopp, gyors mozdulattal átöleli. Aztán ugyanolyan gyorsan továbbáll. Senki sem háborodik fel, ugyanis az Ölelőember ölelése megbénítja az embereket. (Láng Zsolt)
MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY
8. osztály
A tételek kidolgozására szánt idő: 3 óra
30 pont
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!
Hogy mit láttam? Elmondhatom. De legjobb, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár.
Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó, ez volt a ház, ez volt a tó.
(Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz)
1. Értelmezd a vers első két sorát! 6 pont
2. Mi a szerepe a jelen idő múlt idővé változásának a vers utolsó sorában? 6 pont
3. Mi a szerepe annak, hogy a felsorolásban mind konkrét, mind pedig elvont dolgok megjelennek? Fejtsd ki véleményed 4-5 mondatban! 6 pont
4. Alkoss egy 15-20 mondatos leíró szöveget Téli rajz címmel! 12 pont
40 pont
Olvasd el az alábbi versrészletet, majd oldd meg a feladatot!
„Volt egyszer egy kabát, alatta egy ing, egy trikó
Írj elbeszélő fogalmazást, amelyben elmondod, hogyan és mikor szegődött hozzád a félelem, és hogy sikerült megszabadulnod tőle!Adj címet fogalmazásodnak!
20 pont
1. Minden körülírás egy szólást/közmondást rejt magában. Írd le a megoldásokat!
a) Rágószervéhez üti a régi pénznemet. d) Őrült üregből őrült fuvallat terjed.
b) Brekegő állatot fogyaszt. e) Látássérült szárnyas is lel ennivalót.
c) Házőrző nem válik magas zsírtartalmú eledellé.
10 pont
2. Szóbeültetés 10 pont
A kipontozott helyre értelmes szavakat kell illesztened, s egy újabb értelmes szót kapsz.
Segítségül megadjuk a beillesztendő szó jelentését.
Pl. fel…dara...bol búzából is készül
el…............átás kismedve
egy…..........atya lakóépület
el…...............lik a nyit ellentéte
hih.............…len táplál
el...............…ogat házimunkát végez
hem...........…eg bírósági eljárás
há….............gatás szőlőlé
egy…............ábos este nem ajánlatos teletömni
el…................rál konyhakertben termő hüvelyes növény
MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY
7. osztály
A tételek kidolgozására szánt idő: 3 óra
I. 30 pont
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!
Az iskola kapujától egy iramodásnyira volt a Centrál kávéház: csak végig kellett szaladni a Reáltanoda utcán. Ha apám ott ült a tükörablak mögötti sarokpáholyban, bekocogtam érte, és együtt mentünk haza ebédelni; ha nem ült ott, akkor a Vörösmarty téri Parisette-ben vagy valamelyik szerkesztőségben lehetett, s egyedül indultam el. De ha szerencsém volt, éppen akkor lépett ki a kávéház dupla ajtaján. Ilyenkor a túlsó járdáról figyeltem: igen lassan poroszkált, bársonygalléros szürke télikabátjában és fekete keménykalapjában, szorosan a fal mellett, gondjaiba süppedve-bonyolódva meg-megállt, olykor bosszúsan legyintett is, majd lomhán imbolyogva továbbcammogott, mindig maga elé, le a flaszterra tekintve, mintha elvesztett volna valamit. Ha köszöntötték – és elég sokan köszöntötték – , szórakozottan megpöccintette kalapját; a kirakatok előtt is elácsorgott, főként a csemegeüzleteknél. Ez olyan érdekes volt, hogy én látom őt, és ő nem lát, nem lehetett betelni vele, néha a Calvin térig is követtem a túlsó járdán, ámbár ez a kis út fél óráig is eltartott.
A Baross utcában aztán jól előreloholtam, a könyvtárnál átvágtam eléje, és visszafelé lépkedve épp szembe találkoztam vele. Mikor a közelébe értem, kalapomat nagy ívben megemeltem – akkoriban kaptam az első barna puhakalapot, igen büszke voltam rá – , s amíg elcsörtettem mellette, jó hangosan, ércesen ráköszöntem:
– Alázatos tiszteletem, Mester, jó napot kívánok!
Fölriadt, réveteg-barátságosan visszamormogott valamit, szemem sarkából lopva figyeltem, hogy egy pillanatig még utánam is néz tűnődve. Ismerős lehettem neki, csak nem tudhatta, hogy hová tegyen.
(Karinthy Frigyes: Kamaszkor)
1. Értelmezd a szöveg alapján az alábbi kifejezéseket!
egy iramodásnyira volt; gondjaiba süppedve-bonyolódva; megpöccintette kalapját; nem lehetett betelni vele; nem tudhatta, hogy hová tegyen5 pont
2. A szövegben az apa poroszkál, cammog; a fiú lohol, csörtet. Fejtsd ki 4-5 mondatban, mi a szerepük ezeknek az igéknek a jellemteremtésben! 8 pont
3. Értelmezd a humoreszk csattanóját! 5 pont
4. Írd meg a fiú monológját 10-12 mondatban a történtek kapcsán! 12 pont
II. 40 pont
Olvasd el figyelmesen a következő egyperces novellát, majd írd meg az egyik fiú történetét! Írásodnak adj címet!
Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s ennek az asszonynak két szép szál fiúgyermeke. Az egyik, az idősebbik, elszegődött egy hajóra, melynek első útja mindjárt a Csendes-óceánra vezetett. Mi történt vele, mi nem, nincs, aki megmondja, mert hűlt helye lett a tengereken.
A kisebbik otthon maradt. De egyszer, amikor az anyja elküldte gilisztacukorért (a patikába, ami a hetedik ház), nem jött többé haza. Neki is örökre nyoma veszett.
Ez megtörtént eset. De a mesékben az özvegyasszonyoknak három fiuk szokott lenni. S mindig a harmadik, aki boldogul.
(Örkény István: Fiaink)
III. 20 pont
1. Fejtsd meg az alábbi szóegyenleteket! 8 pont
például: idős + arra a helyre + kacat = szorongás AGGODALOM
a. hím + ének + állat = tűzhely
b. rágószerv + közvetítés = vendéglátás
c. női név becézett alakja + elárusítóhely = kivető szerkezet
d. hátsó rész + méhlakás = ragadozó állat
2. Állati összetett szavak. A hiányzó előtag minden esetben egy-egy mély hangrendű állat megnevezése. Melyek ezek az állatok? (A zárójelben írt meghatározások segítenek a megoldásban.) 12 pont
a) …bál (elsőévesek tanév eleji mulatsága) g) …eszű (feledékeny)
b) …szorító (szorongatott helyzet) h) …száj (egy bizonyos virág)
c) …kötő (csibész) i) …vakság (látási rendellenesség)
d) …lelkű (fondorlatos, álnok) j) …szívű (ijedős)
e) …köhögés (gyermekbetegség) k) …kenyérfa (afrikai óriási termetű növény)
MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY
6. osztály
A tételek kidolgozására szánt idő: 2 óra
I. 30 pont
Olvasd el az alábbi meseregény részletét, majd oldd meg a feladatokat!
Pite egy plédbe burkolózva a tükör elé állt. Tudta, hogy ő áll a tükör előtt, mert az ember tudja, ha a tükörben saját magát nézi, csak az volt a gáz, hogy Petya nem magát látta, hanem az apját.
– Apa...! – intett, miközben a tükörkép visszaintett, és azt mondta, apa.
Péter zavartan elvigyorodott. A tükörben az apja is elvigyorodott. Vagyishogy nem az apja, hanem... Illetve az apja, mert az apját is látta...Vagyis magát látta, aki most éppen az apja...
Jaj, anya!... Hogy is van ez? Mi történt? Péter hirtelen arra gondolt, hogy ha nem álmodik, márpedig kis eskü, nagy eskü capcarap, hogy nem álmodik, akkor talán megőrült. Igen, megőrült. Azt látja, amit nem láthat, mert ilyen nem létezik. De nem. Mégsem őrülhetett meg, mert a Tasnádi Jocó, akinek idegorvos az apja, azt mondta, hogy az őrültek folyton ugrálnak és röhögnek, mint szünetben a hatodik bé, vagy csak ülnek némán és maguk elé merednek, mint aki dogát ír és nem készült. Márpedig Péter se nem ugrált, se nem röhögött, se nem meredt maga elé. Nagyon is nyugodtan állt. Kicsit remegett ugyan az a hosszú lába, de azért nyugodtan állt. És pontosan tudta, hogy ő MAGA AZ, PETE PÉTER, AKI A PAPÁJA TESTÉBEN ÁLLDOGÁL!...
Végül is... ahogy így figyelte, figyelgette magát..., nem is nézett ki rosszul. Magas volt, izmos meg olyan izé. Szóval: férfias. Felemelte az öklét, dobbantott a lábával, és hirtelen azt morogta, hogy:
– Öcsi, akarsz egy pofont?
Most már teljesen látszott, hogy férfias. Sokszor akart ilyen lenni. Pláne, ha megnézett egy pofozós filmet. A főbunyósra ugrik a sok hapi. A haver meg csak nyomja: „A fejét üsd, hogy meg ne sántuljon! Kell egy pofás, apám? Ezt kapd el, ne a náthát!” Pite az ilyen filmek után mindig arról álmodott, hogy olyan erős meg izmos lesz, mint a Stallone meg a Schwarzi!...
Nézte magát a tükörben. Olyan izmos azért nem volt! Na, meg mondjuk az nem nagyon tetszett neki, hogy a feje búbjáról már hiányzott egy csomó hajszála. Igaz, mikor egy kicsit előrekotorta a haját, ahogy apa szokta, már nem is látszott a világos folt. Aztán ellépett a tükör elől, és szétnézett a szobában. Furcsa!... Mintha hirtelen összezsugorodott volna a széke. Meg mintha alacsonyabb lenne az asztala, mint tegnap este. A szekrény is kisebb. Most látja a tetejét. Milyen poros!... Nicsak! Ott van az elefántos hegyező! Biztosan iderepült, amikor néhány hete Jenőkével dobálóztak.
Ez meg kinek a táskája? Az övé? Talán kimosták, hogy ennyire összement?
Ahogy nézgelődött, meg sétált, Péternek tetszeni kezdett a dolog. Vagyis az, hogy ennyire megnőtt. Még ki is húzta magát. Nem rossz!... Ha ő most így megváltozva bemegy az iskolába...! Hűha! Nahát! Az biztos, hogy elkapja a Bacskai gallérját. Bacskai fél fejjel nagyobb nála, és minden ok nélkül le szokta kokizni. Most elkapja Bacskait, és feltörli a gyerekkel a folyosót. Már a gondolatra is elnevette magát. Feltörli a Bacskaival a folyosót, aztán kiakasztja száradni...! Hát ez óriási! Most próbálja meg valaki megverni, vagy elvenni a walkmanjét! Begyűri a szekrénybe a piszkot! „Figyelj, apám! Ne idegelj, mert nyomlak pofán!”
Fognak majd nézni a csajok!...
Pitének le kellett ülnie az ágyra, úgy remegtek a lábai.
Hiszen ő így nem is mehet be az iskolába!... Senki sem fogja elhinni, hogy ő Pete Péter hatodik bé...!
(Nógrádi Gábor: Petepite)
1.Miért örül a fiú átváltozás után új testének? Mitől riad vissza? 4 pont
2. Milyennek látja Pite átváltozása után a szobáját? 3 pont
3. Mit fejez ki az, hogy egyes mondatokat csupa nagybetűvel írt a szerző? 3 pont
4. Ha dédnagymamátok olvasná a regényt, akkor bizonyára néhány szót vagy kifejezést nem értene. Segítsetek neki! Magyarázzátok meg a következő szavakat, kifejezéseket: a főbunyósra ugrik a sok hapi, haver, csak nyomja, feltörli a gyerekkel a folyosót, csajok! 5 pont
5. Mit tennél, ha veled is megtörténne egy ilyen átváltozás? Írd meg 10-15 mondatos monológban! 15 pont
II. 40 pont
Olvasd el az alábbi verset, majd alkoss elbeszélő szöveget, melynek szereplői a versbeli nagymama és unokája!
Ha az ember öregedik,
Egyre inkább bagolyodik,
Szeme könnyes, orra horgas,
Szemüveggel ír és olvas,
Későn fekszik és korán kel,
Jön-megy, tesz-vesz este-reggel
S folyton-folyvást zsörtöl velem,
De én mégiscsak szeretem.
(Markó Béla: Milyen is egy nagymama?)
III. 20 pont
1. Keresd meg az alábbi szavak szinonimáit (rokon értelmű szavait)! A kapott kifejezések kezdőbetűiből egy helységnevet kapsz megfejtésül. 10 pont
sír –
verejtékezik –
csen –
kicsi –
légáramlat -
2. Alkoss a megadott szavakkal úgy mondatokat, hogy egy mondatban szerepeljenek kétféle jelentésben (összesen 5 mondat)! 10 pont